Bicskei Hegyikastély

Egy szomorú történet, hogyan tűnnek el nagy elmék, és alkotásaik dicsősége.

A Batthyány névvel, mint a helység földesurainak nevével 1611-ben kelt okiratokban találkozunk először. 
Bicske és környéke a török hódoltság alatt szinte teljesen elpusztult. 1642-ben vette meg ezt a bicskei birtokot  németújvári gróf Batthyány Ádám. Majd hosszú történelmi és jogi viharokat követően Batthyány Kázmér a reformkor és az 1848-49-es szabadságharc kiemelkedő személyisége - Kossuth Lajos feltétlen híve és munkatársa - birtokába került. Ő az első Batthyány, aki otthonának választotta Bicskét.
Batthyány Kázmér 100 ezer forintos alapítványt tett Nagy Károlynak a 
bicskei csillagvizsgáló létesítéséhez, aki 1847-körül kezdett hozzá obszervatóriuma megépítéséhez a községtől északkeletre fekvő úgynevezett Galagonyás-dombon. 
Nagy Károly tudós matematikus és csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia és az Amerikai Filozófiai Társaság tagja, akinek nevéhez a méterrendszernek Magyarországon való meghonosítása fűződik.

A 11,5 holdas területen 9 épületből álló együttest szép angolkert vette körül. A főépület a kétszintes nagy csillagda volt. A földszinti rész a központi műszerteremből, 
könyvtárteremből és a nagy teremhez kapcsolódó két kupolából állott. Külön állt a romjaiban ma is látható harmadik torony, melynek forgatható kupolája már sohasem került a helyére.
A csillagvizsgáló pincéjében helyezte el Nagy Károly az általa 1844-ben Párizsban vásárolt platinából készült méterrudat és kilogrammot, melyek 1900-ig a magyarországi etalonok voltak (ma is megfelelnének). Nagy Károly terve az volt, hogy a törvényhozással egy olyan törvényt fogadtat el, mely általánosan kötelezővé teszi Magyarországon a méter és kilogramm kizárólagos használatát. E gondolattal megelőzött számos nyugati államot: 
Angliát, Svájcot, Németországot.

A csillagvizsgáló közelében épült fel a Hegyikastély, a csillagászok lakóháza. 
A földszinten nagy előcsarnokkal 6 szobával és konyhával, az emeleten - ahová vaskorlátos márványlépcső vezetett - 9 szobával. Külön említést érdemel az a ma romos állapotú, de még meglévő művészi alkotás: a klasszicista stílusú mauzóleum, melyet Batthyány Kázmér költségén Nagy Károly, az obszervatórium parkjában 1847 -ben hirtelen halállal elhunyt Mihály nevű öccse emlékére emeltetett Pollack Mihály tervei alapján. 

Mauzóleum romja

A szabadságharc viharában Nagy Károlyt 1849. júniusában felforgatás vádjával letartóztatták, de bizonyítékok hiányában szabadon engedték. Egy ideig bicskei birtokán élt, rendőri megfigyelés alatt, majd külföldre távozott. 1854-ben birtokát, a csillagvizsgálót minden felszerelésével, műszereivel együtt eladta a magyar államnak. 
Nagy Károly önkéntes száműzetésben 1868-ban halt meg Párizsban. Ma már sírja sincs meg, a porosz-francia háború során 1870-ben megsemmisült.

A világosi fegyverletétel után Batthyány követte Kossuthot az emigrációba, ahonnan életében már nem tért vissza, 1854. július 12-én, 47 éves korában elhunyt.

A birtok új tulajdonosai a Hegyikastélyt lakták, a csillagdát magtárnak, daráló malomnak használták. Az épületeket már a szabadságharc után elkezdték fosztogatni, a második világháború, az idő és az emberi felelőtlenség jóformán teljesen elpusztította ezt a nemzeti értéket, már csak az egyik torony és a mauzóleum romjai emlékeztetnek rá.

Mauzóleum

A csillagvizsgáló a megmaradt toronnyal

A Hegyikastély titka, a szájhagyomány szerint, hogy a nagy kastélyt a Hegyikastély környékével, fogattal is járható alagút köti össze, és ilyen alagút fut állítólag Székesfehérvár és Zsámbék felé is. A II. világháború alatt a Hegyikastélynál végződő "alagútat" a német katonaság lőszerraktárnak használta, s  a bejáratát visszavonuláskor berobbantották. Az ellenkező irányban - Székesfehérvár felé - az úgynevezett "Káposztásban" történt társasházak építése során az építők boltozott "alagútrészletre" bukkantak...

A háborús pusztítások nem kímélték meg a kastélyt sem, a súlyos károkat szenvedett Hegyikastélyt hiába keressük, a második világháború után elhordták a maradványokat, manapság csak a fák között fellelhető törmelékkupacok emlékeztetnek falaira.

Az út mellett jobb és bal oldalon vannak a kastély alapjai

A terület a háborús hulladékoktól nem mentesített 100%-ig, pár éve egy ismeretlen katona földi maradványaira is rábukkantak (Bicskei szó)

Térkép




Fotóim